Kedves 3. osztály!
Ma egy nagyon kedves, régi ismerőssel fogunk találkozni. A madárijesztő sok-sok versben és mesébe előfordul, s én is egy ilyen verset hoztam most nektek.
Kérlek benneteket, hogy kövessétek az utasításokat!
- Olvasd el figyelmesen a verset! Figyeld meg a madárijesztő tulajdonságait!
- Állítva tedd magad elé a rajzlapot!
- Nagy méretben készítsd el a madárijesztőt!
- A vázlathoz grafitceruzát használj!
- A kidolgozáshoz használj színes ceruzát és filctollat!
- Amikor elkészültél, fotózd le a munkádat és küldd el nekem a szokott módon!
Amire szükséged lesz:
- rajzlap
- grafitceruza és radír
- színes ceruza
- filctoll
Leadási határidő: 2020. 04. 15., szerda, 12:00
A vers:
Sulyok József: MADÁRIJESZTŐ
Gábor gazda egy nagy karót
leütött a földbe,
rácsavart egy rossz takarót,
megkötötte körbe.
Két keze lett seprűnyélből,
feje marék szalma,
rossz kalap lett tökfedője,
szeme két kis alma.
Zsákdarab lett a nyaksála,
rossz krumpli az orra,
vállára tett tarisznyája
lenvászonból varrva.
Lyukas lábas lába mellett,
lapulevél fedő,
estére már készen is lett
a madárijesztő.
Gábor gazda mikor végzett,
meg is elégedett.
- Madár nem megy a vetésre!
Azzal dicsekedett.
Egy dolgot ő nem is sejtett,
tévedett egy jó nagyot.
Szívet, amit kifelejtett,
bábu kitől is kapott?
Nem mástól, mint jó tündértől,
aki éppen arra járt, súgta:
- Védd meg, fagytól, dértől,
az itt élő, sok madárt!
Bábu szólt is: sárgarigók
gyertek a kalap szélére,
verébfiak ugra-bugrók,
a kabátom zsebébe!
Tarisznyámat használjátok
búvóhelyül, gerlicék.
Szalma fejem fészketekül
fogadjátok, széncinkék!
Harkály, pihenj meg vállamon,
fácánkakas, bújj mögém,
pacsirta, ülj a lábason,
varjúhad, röpülj fölém!
Seregélyek víg csapata
röpködd körbe kertünket,
billegetős farkú szarka
tánccal vidítsd kedvünket!
Bagolyé a seprű kezem,
hónom alá, denevér!
Látjátok, hogy kicsi helyen,
ennyi madár hogy megfér?
Úgy éltek ők kint a réten
együtt, mint jó testvérek,
rongybábutól már nem féltek,
ruhájában elfértek.
Hanem egyszer Gábor gazda
kisétált a határba,
rájött, hogy a tákolmánya
társra lelt sok madárba.
Nem vált be a karólábú,
nem is lett az rémisztő,
madárbarát lett a bábú,
és nem madárijesztő.
Mérge elszállt, jót nevetett,
majd szólt: - Egy madár se féljen,
legfontosabb a szeretet,
ember, állat békén éljen!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
